2010. augusztus 30., hétfő

Újabb Patrick és Ange :) - megszentelt életükben



Dennis L. bácsitól nem ez volt az első könyvem. Kezdésnek ott járunk, hogy márciusban moziban láttam a Viharszigetet. Akkor úgy gondoltam, tudnom kell ilyen- e a könyvben is. Kitűzött céljaim egyike lett a könyv elolvasása. Nővéreméknél látogatóban kiderült, nekik megvan a könyv. Ám akkor kölcsönben volt, így marad a Kenzie és Gennaro páros másik két könyve: a Sötétség, fogd meg a kezem és az Egy pohárral a háború előtt.
Ezeket kiolvasván, és látván, hogy Apukámbak megvan az író egy könyve a Titokzatos folyó, Azt is tudom, hogy Sean Penn játsza a főszerepet abban a filmben. És azt is tudom, hogy a mai napig nem olvastam és nem is láttam.
Közben kölcsönkaptam a Viharszigetet, nagyon jó volt könyvben is.
És most újra a sógorom könyvei között lavírozva megleltem a Megszentelet életet és a könyv elolvasása után döbbenetben leledzem. Még mindig. Egyszerűen fergeteges volt. Eleve 2 nap alatt végeztem vele, mert nem volt száraz, szellemes megjegyzésekkel volt tűzdelve, és állandó meglepetéseket okozott. Tetszett az eleje és a vége is, és közben sem tudok semmibe belekötni. És a lényeg: a 201. oldalon olvasható, eme mondás az élet nem egy területén hasznosítható: "...a történetébe annyi helyen lehet belekötni, hogy abból kijönne egy pulóver."

2010. augusztus 29., vasárnap

Az új élet kezdete- vagy vége?

Szerény életem szakaszaiba, újabb megosztanivaló mérfödkő közeleg. Bár még vita tárgyát képezi, hogy biztosan jól cselekszem- e - de a stresszhelyzet a megszokott felé irányít.
Történetem kezdete, legyen 2008 szept.01. Ekkor, már 4. éve tartoztam a McDonald's csapatába, immáron Hosstess képesítésben tengettem napjaim és még mindig diákmelósként hasznosítottam magam. Aztán, kiderült, hogy Fruzsina nem tud idegenvezető suliba járni, ami mellett dolgozhatna tovább az iparban. Így egy hirtelen döntés született, mely az EGOmat padlóra tette. Mivel volt végzettségem 2 is, volt nyelvvizsgám is- számszerint 2 bőven válogathattam volna a jobbnál - jobb ajánlatok között, én mégsem tettem. Nyaraltam inkább, éltem bele a nagyvilágba, és jól éreztem magam. Ennek folyamodványa az lett, hogy állandó beosztottként dolgozhattam az "aranyívek" alatt. A végére, már egy másik munkakört is kaptam a tsodás babysitterkedés mellé, így lettem Főpinyós.
Változásunk szele megcsapott azév novemberében, amikor is Gabus barátnőm kapot egy lehetőséget a helyi Jazz fellegvárában, hogy vezesse az üzletet. Ő ezt elvállalván a későbbiekben, maga mellé vett, mint beosztottja és barátosnéja. Voltak ám konfliktus helyzetek, mondanom sem kell, ha lehet, máskor nem ugrunk ennyit a barátság lépcsőin.
Szóval a november és a december 2 munkahelyen zajlott, csak aludtam és ettem a munkán kívül, de legalább nem volt idő rágódni azon, hogy mennyire lusta és barom vagyok, hogy a mekiben dolgozom.
Majd a 2009-es újév már az új helyemen ért, ahol is immáron egy új élethelyzetekkel teli napokat élhettem, új társaságban, és nem utolsó sorban, új önértékelést követelően. Bár a komlexusaimnak nem tett jót, de jó sokat változtam. Ezt aláírom.
Tartott ez az állapot idei év májusáig, amikor is munkakeresésre kellett adni a fejünket, mert a nyár a városban, fizetővendég nélkülöző időszaknak ígérkezett.
Szóval bejelentett munkanélküliként havi 30 000 Ft segítséggel vészeltem át a nyári hónapokat. Augusztusban 2 helyen is voltam állásinterjún, mind2 helyen bemutatták az előnyöket és a hátrányokat is, valamint visszahívtak - némi köztes könyörgés után :) - a Sárga M-hez. A választáson morfondírozva még jutott idő némi kikapcsolódásra- munka gyanánt- a Táncházban, ami bár nagyon lefáraztott, de jó tréning volt. Minden szempontból. Állóképesség, beilleszkedés és találékonyság. Bár én egy berögzült, megszokásokkal teli figura vagyok- jól éreztem magam.
Most ott tartunk, hogy szept. 1-től visszamegyek a tsodás első munkahelyemre- ahol nem sokat változott az élet, 1 hónapot a pályán kell töltenem, aztán irány a főpénztár.
A távolabbi terveim között szerepel, hogy egy kicsit ülök a fenekemen, majd jövő évben felvételizek, és elpályázok.
helyzetjelentés: kedv: 10/6- nyomorultul most épp nem érzem magam
szépség: 10/7 be van dugulva az orrom. és a legutóbbi pesti vásárlásomon csak olyan cuccokat vettem, amiket most nem tudok hordani
agy: televan, de képztem magam a nyár folyamán.... .... ... na jó
könyv: jelenleg a 81.-nél tartok az év folyamán

2010. augusztus 28., szombat

Szakácskodás amerikaiak által- francia módra



Helyszín 1: Párizs- egy ultra magas diplomatafeleség, aki hogy elüsse valamivel napjait, beíratkozik a Cordon Bleu- szakácsiskolába. Megtanul fenséges fogásokat elkészíteni, majd könyvírásra adja fejét. Közben tanít, költözködik, javítgatja irományát, és éli életét.
Helyszín 2. Queens. napjaink. Mindennapi házaspár, ahol a nő értelmet akar életének, ezért blogolásba kezd. Veszekszik, dolgozik, főz, utálkozik és még mindig főz. Kitűzött célja: 365 nap alatt kicsivel kevesebb mint 500 recept elkészítése.


Címszereplő 1. : Julia: Meril Streep alakítja minden időnk egyik leghíresebb szakácskönyvíróját, ő az amerikai Horváth Ilona. Nem retten meg semmitől, kitartóan oktatja a háziasszonyokat a legkitűnőbb francia fogások elkészítésére, legyen az a hollandi mártás, vagy akár az aszpik.
Címszereplő 2. : Julie:

Minden időnk legkedvesebb konyhatündére, aki volt már a mesebirodalomból idetaszított, hercegkisasszony, Boltkóros vagy a kedvencem: az ír feleség :) Ebben a filmben, csodás ennivalókat kotyvaszt, és végre egyszer véghezviszi a tervét. Legyen szó akár homárfőzésről vagy akár egy egész kacsa kicsontozásáról.

2010. augusztus 26., csütörtök

Moulin Rouge


Már jó sok évvel ezelőtt elolvastam a könyvet. És ajánlottam bárkinek, aki jó könyvet kért tőlem- egy ember m.ondta csak, hogy nem hajlandó elolvasni, mert hogy szerinte rosszul kezdődött- hozzátenném, hogy ő az Albert Györgyi könyvéért volt oda- meg vissza.
Tehát a tegnapi nap folyamán szántam rá 2 órát, és megnéztem. Ha már annyian utaltak rá, hogy mennyire jóóó film.
Kiemelném az utalók közül exemet, aki a Megasztár válogatásán a H. boyt énekelte.
Szóval a könyv és a film között semmi hasonlóság nincs, legfeljebb T. Lautrec jelenléte- bár a könyvben nem egy komikus törpe ...
Visszatérve a fimre. Nekem nem jött be, hogy némely rongyosra hallgatott világslágert moulinosra írták át. és belefájdult a szemem. És Ewan McGreggor még mindig úgy vigyorog, mintha a felső fogsorát szeretné kitolni a száján...

2010. augusztus 23., hétfő

o_o

Szóval. Az történt, hogy ma felhívott a volt munkáltatóm, hogy negyonsajnálja, hogy nem tud visszavenni szeptembertől, de nem és kész.
Mert a pénzügyi dolgok, meg mert megolja házon bellül, és egyébként is- nekem nem szerepel ez a jövőképemben. És ő ezt tudja jól, és én is tudom jól.
Így most már nem kell paráznom azon, hogy mi lesz, ha a volt partnerem vagy jujjdenagy szerelmem jelenik meg a színen az aktuális élete párjával. Kb ennyi az össz pozitívum. De ez hatalamas. (nem tudom, hogyan kell ilyen esetekben intelligensen viselkedni.)

2010. augusztus 22., vasárnap

Királyi Napok 2010.


Székesfehérváron minden évben- immáron 15 alkalommal megrendezik a Királyi napok NemzetköziNéptáncFesztivált, és idén valamennyire én is részese lehettem. Mármint nem mint néző- hanem szerves része a Táncháznak- na jó, büféztem minden nap 10 órát és utána is, amíg vége nem lett teljesen a Fesztiválnak. Integetni is kellett a résztvevőknek :)
szóval ezzel töltöttem el a napjaimet az elmúlt héten- el is fáradtam.
Ám így egy olyan társasággal ismerkedtem meg, akikre mindig szívesen óhajtok visszagondolni :)

2010. augusztus 13., péntek

Szerelem kolera idején




Kérdés: joga van e az ember öreganyjának és apjának még oly sokkal az 50. életévüket betöltése után is szeretni. Neaggyisten még szexelni is?
Szerintem joguk van- végülis a fizikai szükségletek mibenlétének vizsgálata során kiderülhet, hogy valóban nem tudunk nélkülük élni. Csakhogy erre nem vagyok kiváncsi.
Mikor olvastam , már akkor is úgy gondoltam erre, mintha ez bizarr lenne. Az is.
De úgy tűnik, hogy Gabriel nem így gondolja. Váljék egészségére. Bár könyebb volt megnézni, mint újra elolvasni. Szemléletes volt, az már biztos.
Másrészt nem hiszem, hogy ilyen létezik. Fiatalon megpillant a legény egy lányt, aztán jó sokáig csak rá gondolván, éli napjait, majd mikor már mindenen túlvannak, mégis összeállnak. Nő: férj és gyerek- megcsalás boldogtalanság, Pasi: közel 600 különböző korú nővel történt aktus...

A szellemíró avagy filmet néztem


Roman Polanskiról azért tudom, hogy kicsoda, mert a pedofil botrányával tele voltak a hírek.
aztán Gabi barátnőm jól elmesélte, majd a kezembe adta a Rubicon egyik számát, ahol Charles Manson "életpályáját" elolvasva találkoztam újra a pasival.
Mindezek után a kettőt összekapcsolva valamint a rendezői munkásságát méltatta az origo.hu- nem is olyan régen.
Tehát adott Roman P. aki rendezett most 2010-ben egy filmet. A változatosság kedvéért 2:10 hosszúságút...
Adott Ewan McGregor, aki egy cseppet sem szép. De annyira van benne valami, hogy bárkinek elhiszem, hogy szívesen ágyba bújna vele. NEm hibáztatnám. Hiszen elemi vonzerőt tud kicsikarni a nézőkből, bármilyen gagyi filmben is kelljen nézni- ebben az esetben nem áll fenn ez a felvetés. (gondolok itt a Le a szerelemmel- zagyvaságra vagy a Moulin Rouge kornyikálására- ezt még egyébként nem láttam. de ami késik...)
A történet: megölnek egy szellemírót, aki egy befolyásos politikus életútját volt hivatott megírni. A helyére beszervezik Ewan-t, munkája ideje alatt óriási politikai és társadalmi botrány alakul ki, majd némi titokra is fény derül, melyre csak a film végén kerül pont.
És a női főszereplő: Kim Catrall. Már nem először látom nem Szex és newyorkiasan- és meglepően jól színészkedik. Elhiszem neki, a karaktert, bárkit is formáljon meg. Legyen ő, Harry Potter édesanyja, vagy legyen ő a montreáli bankrablás egyik kivitelezője. Nem is beszélve a jó "öreg" Samantháról.

élet

az utóbbi napokban itthon punnyastam. mivel az állásokról nem is számítottam fejleményekre ezen a héten...punnyadás volt.
1.a hotelben az igazgató úr szabin van- ezen a héte- majd telefonál, hogy igen-e vagy nem-e
2. Mekiben a főnökasszony szabin van, meg amúgy is csak szept 01-től kellene rendelkezésére álljak- de itt talán negatívba hajlik a válasz
3. A távfelügyeletes melóban várok a 2. fordulóra...várok -...várok

szóval 2 nap alatt megnéztem 3 filmet, és olvasok is...

2010. augusztus 8., vasárnap

Egy lányról


A könyvtárban voltam Dóri barátnőmmel, amikor mindketten nyúltunk Lynn Barber könyvéért. Aztán én csaphattam le rá, mint előjegyzés, és csütörtökön a kezembe is vehettem. Természetesen előtte megnéztem a filmet.
Amiről csak annyit tudtam először, hogy a zseniális Nick Hornby írta a forgatókönyvét, hogy Carry M. Bafta - díjat kapott a főszerepért cserébe, és hogy egy olyan lányról szól, aki egy jóval idősebb férfi oldalán köt ki- egy kis időre.
A film megnézése után rájöttem, hogy előzetes elképzeléseim baromira nem álltak jót magukért. Mert a filmben kiderül, hogy a túlkoros pasi már nős, szélhálmos, és hogy csaknem romba dől a lány élete emiatt a félrelépés miatt. Ám a végkifejlet rettentően boldogító- nekem főleg: aki az ömegvalósításban látja az élet értelmét.
Könyv: A könyv szerzője maga a Lány. Lynn Barber Angol újságírónő, és életének csak egy rövid része a film által feldolgozott esemény. A könyvben jóval többet ír le életéről, leírja, hogyan is indult be karrierje, hogyan találta meg élete párját, aztán hogyan is veszítette el.
Nemcsak újságcikkekkel büszkélkedhet, hanem könyveket is írt, és interjúalanyai a mai napig hálásak lehetnek neki- állítólag annyira agresszív az interjúk stílusa, hogy az olvasók emiatt érezhetik azt, hogy érdemes többet tudni egy adott művészről. A könyv kellemes volt, érdekes is, egyáltalán nem száraz, hanem szórakztató tények és történetek rövidke sora. A könyv végén sokat ír a férje állapotáról, és hogy ezt az írónő hogyan is élte meg- a házasságát, és a férje betegségét. Mindig elszomorít, ha ilyen történetekkel találom szemben magam- és rá kell újra és újra döbbennem, hogy lehet valakinek sokkal rosszabb és fájdalmasabb élete mint nekem- én is átéltem egyet és mást- attól még hogy nem beszél róla- megtörténnek a dolgok. Írja, hogy a férje inkább titkolózó típus- aki aztán paranoiás lesz- titkolta volna mindenki előtt a végzetes betegséget. És Lynn inkább elmondta mindenkinek. Nemtudom melyik a jobb- de én is inkább titkolózom.
Végezetül egy kép: ami az írónő első szexkönyvének borítóján kaphatott helyet. Arra buzdította a nőket eme irományban, hogy hogyan is szerezzenek maguknak örömet a férfi által...nem mondom, hogy most is olvasnia kellene egyeseknek, de attól még lehet...

2010. augusztus 5., csütörtök

True Blood- S03 06-07.


Szóval összefoglalva az egyik leggusztustalanabb sorozatot: íme
1. Billt megtalálja Sookie. Mivel Eric is csatlakozik a király "udvarához", -hogy mentse a zsarnokoskodó magisztertől gyermekét- felajánlják Billt a volt szeretőjének vacsira. Sookie- kiszabadítja a farkas barátjával és Tarával. Majd a meggyötört Billt összezárják egy teherautóban S-sel, akiből annyira kiszívja az életet hogy csak na!
2. Miközben sookie kómában van álmot lát, miszerint táncoló nimfa, akinek ösztönösen félnie kellene a vámpíroktól. Mindeközben Bill- akit immáron már nem éget a napfény!!!!- vérével itatja, ébredése után pedig halálra ijeszti.
3. Jason szerelmes lesz, és szeretné a lánnyal felvenni a kapcsolatot, csakhogy ahhoz előbb Metanfetamint kell szereznie, hogy lefizesse a lány unokatesóját.
4. Némi meleg szerelem is kibontakozóban lett volna, ha LaFayettről nem derül ki, hogy díler.
5. A királynő megzsaroltatik, hogy házasodjon a gay királlyal- és ekozben Eriknek elárulják, miért is értékes Sookie.
6. Alakváltó testvérek egymásra találása.
7. Zárókép: lefejezett Magiszter

2010. augusztus 3., kedd

Armageddon

Ezt mondta a nővérem, mikor felvázoltam neki két mondatban a tegnapi napom.
és ma megyek szoknyát és cipőt venni- mert a próbanapra ez kell... :)
egyik szemem sír a másik nevet

2010. augusztus 2., hétfő

Castle- avagy hogyan menjünk a múzsánk agyára, majd a szívére...


Az elmúlt 2 hetet nagy részben arra fordítottam, hogy a remek kis krimisorozatot néztem eredeti nyelven valamint hogy kövessem az eseményeket szép sorjában, mind a 2 évadot :)
Az első évadban Kate Beckett nyomozónak eszméletlenül dögös a frizurája. Kissé szélfútt, őrjítően vörös- amolyan sötét árnyalatos, és - nem mellesleg- nagyon kedvelhető figura. Ahogy próbál ellenállni Richnek- és nem akar részt venni a behódolási folyamatban- egy ideig.
Castle- annyira drukkoltam neki.
Emlékezetes még Lanie, aki a halottkém, és fogadja a bókokat, és hajlandó némi flörtre is.
Bár a könyv már az első évadban elkészül, a második évadban is láthatunk izgalmas részeket. A két főszereplő bajtársiassága, és barátsága csak nem akar megszakadni.
Kedvenc részem: amikor egy Domina halálát próbálják felgöngyölíteni- ahogy Castle meg van állandóan illetődve. És ahogy Beckett ordít vele a recepcióna- na azt a részt visszapörgettem dokszor.
És amikor Rich megijed a hullától- és ahogy sikongat :) :) :)
szórakoztató volt. Kitűnő iskolapédája azoknak a tévés sorozatoknak, amik nem akarnak adott évad alatt egy történetet felgöngyölíteni- minden részre új hullát kapunk. Kevés kivételtől eltekintve. Talán megpróbálkoztak azzal, hogy Beckett anyjának az esetét felgöngyölítség végre de csak nem csinálták rendesen (nekem ebben az esetben favorit a Dr. Csont 3. évadja)

Meg Cabot- Fiú a házból


Kiolvastam egy újabb Meg Cabot szerzeményt.
Nem haladtam vele gyorsan, mert számítógépről olvastam, és most már zavarónak éreztem a szöveg formáját. Az Esküvő olasz módrát könyvformátumban olvastam, és ha jól emlékszem ott nem csak e-mailekből álltak a szövegek.
Mindenesetre jó ötlet, hogy az üzenetekből jövünk rá a cselekményre. És hiába, egy kicsit én is megkedveltem Max-ot...akarom mondani John-t :)
A történet egyébként sok újat nem tartogatott- már szerintem ezt olvastam egy Sophie K. könyvben. Más szereplőkkel, és csak egy kicsit eltérő történésekkel.
Mindettől függetlenül: jó kis könyv volt.

Film- Nászfrász


Tegnp megnéztem. Könnyed, idióta csak szimplán nevetős filmre vágytam. Ezeknek az elvárásoknak abszolút meg is felelt. De annyira nem dobtam magam hanyadt tőle.
Nem találom szépnek Mandy Moore-t, nem tetszett a vőlegény sem, és hiába gondolom úgy, hogy Robin W. az egyik legmegnyerőbb színész- nem állt neki jól a karakter.
Bár a film mentes volt a mocskos és többé - kevésbé gusztustalan poénoktól is, és itt is felbukkant a már jól ismert mondás: "miszerint minek venni tehenet, ha vár otthon a tejcsárda..."