A költői kérdés a tegnapi molytalálkozó után, a következő:
Hogyan tegyünk úgy magunkévá minimális töményt, valamint 4 üveg cidert, hogy
mindeközben emlékezzünk az este nagyjából-i történéseire?
A válasz? Nem tudom. Genetika, chip(sz), vagy némi cukros
istenien jó torta, ami talán vaníliás-mandulás volt, vagy mindegy minimum 60
moly állandó közelsége?
Ugyanis. A történet a következő.
Nap eleje. Reggel fél 9kor
vendég állt a házhoz: Eszter moly és Zoltán moly. Viszonylag bőséges reggeli és
eszméletlenül finom tea állt
rendelkezésünkre, ahogy 10 óráig elfogyasszuk, majd ment mindenki a dolgára.
Aztán újbóli ütközés délután 4 órakkor (kb.), hiszen mentünk az Instantba.
Az Instant, egy ijesztő hely. Hagyján, hogy olyan funér lemezeken,
kellett áthaladni az antréban amiken nyuszik rohantak, majd egy vágóhídi
műanyag szalagfüggöny keresztezte az utat (az ember várta- mm. én, a
fertőtlenítő zuhanyt, meg baromi nehéz volt) …és odabenn terek…gangok beépítve,
bebútorozott VIP részlegek, levegőtlen borospince, ijesztően rohanó nyulak,
repkedő baglyok és egy szökőkút a pub részen…szóval megelevenedtek az ember
szürrealista álmai.
Szóval karszalag, cider, kártyahúzás cider és a feladta,
keressem meg Dumas-t. Bár nekem könnyű dolgom volt, mert pl. Szuszinak a
Halálpite írója volt a párja (J).
Majd
miután a saját páromon kívül összehoztam még vagy 2-t, a pincében összefutottam
Máté Angival, a fenn megismerkedtem a tatabányai
Molyokkal, dedikáltattam
könyvjelzőt, és folytam a társalgásba ide-oda. Rengeteg molynak bemutatkoztam-
állítom, hogy azt hiszik, hogy nyughatatlan, komolytalan kiállású renitens és
mindig hülyeségeket és bunkóságokat reagáló zizi vagyok.
Pedig az csak a cider.
És amúgy vétek lett volna nem jól éreznem magam. És amúgy tényleg sokszor bunkó vagyok.
De eme számomra első, bár úgy- amúgy 3. molyszületésnap, jó,
sőt, abszolút jó volt J
És elértük az utolsó buszt is. 1kor már aludni készültem, a
párom is jött fél 3kor, és buliból ő is, így sikerült mindkettőnknek
alkoholmámoros gyorsan-elalvást produkálnunk.
És most vissza a kétségbeejtő valóságba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése