Az utóbbi hetek- tulajdonképp 2 hónap határozottan nem a
felemelő, karácsonyra és ünnepekre készülődés jegyében telt. Nem óhajtok
baromira belefolyni a magán ügyeimbe de a lényeg, hogy most változások szelei
fújnak, és engem kellemetlenül érintenek.
Így a karácsony manapság nálam személy szerint felejtős. De
ezt a környezetemmel nem tehettem meg. Úgy kezdtük, hogy ki kellett okumálni,
hogy Milán barátainak milyen ajándékot adunk. Akkor már némi emlék az én
barátaimnak is, és így fejet hajtottam az elvárásoknak.
mézes sütés, melynek díszítését hál’Istennek Milán magára vállalta,
a tök egyedül való felszeletelése (nem fogadok el segítséget, mert ha ezzel sem
boldogulok, életképtelen vagyok), gesztenye sütése.
NA meg, hogy ne menjek a családhoz üres kézzel:
süteménykészítés. nincs kedvem neki állni.
de meglesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése