2010. augusztus 8., vasárnap

Egy lányról


A könyvtárban voltam Dóri barátnőmmel, amikor mindketten nyúltunk Lynn Barber könyvéért. Aztán én csaphattam le rá, mint előjegyzés, és csütörtökön a kezembe is vehettem. Természetesen előtte megnéztem a filmet.
Amiről csak annyit tudtam először, hogy a zseniális Nick Hornby írta a forgatókönyvét, hogy Carry M. Bafta - díjat kapott a főszerepért cserébe, és hogy egy olyan lányról szól, aki egy jóval idősebb férfi oldalán köt ki- egy kis időre.
A film megnézése után rájöttem, hogy előzetes elképzeléseim baromira nem álltak jót magukért. Mert a filmben kiderül, hogy a túlkoros pasi már nős, szélhálmos, és hogy csaknem romba dől a lány élete emiatt a félrelépés miatt. Ám a végkifejlet rettentően boldogító- nekem főleg: aki az ömegvalósításban látja az élet értelmét.
Könyv: A könyv szerzője maga a Lány. Lynn Barber Angol újságírónő, és életének csak egy rövid része a film által feldolgozott esemény. A könyvben jóval többet ír le életéről, leírja, hogyan is indult be karrierje, hogyan találta meg élete párját, aztán hogyan is veszítette el.
Nemcsak újságcikkekkel büszkélkedhet, hanem könyveket is írt, és interjúalanyai a mai napig hálásak lehetnek neki- állítólag annyira agresszív az interjúk stílusa, hogy az olvasók emiatt érezhetik azt, hogy érdemes többet tudni egy adott művészről. A könyv kellemes volt, érdekes is, egyáltalán nem száraz, hanem szórakztató tények és történetek rövidke sora. A könyv végén sokat ír a férje állapotáról, és hogy ezt az írónő hogyan is élte meg- a házasságát, és a férje betegségét. Mindig elszomorít, ha ilyen történetekkel találom szemben magam- és rá kell újra és újra döbbennem, hogy lehet valakinek sokkal rosszabb és fájdalmasabb élete mint nekem- én is átéltem egyet és mást- attól még hogy nem beszél róla- megtörténnek a dolgok. Írja, hogy a férje inkább titkolózó típus- aki aztán paranoiás lesz- titkolta volna mindenki előtt a végzetes betegséget. És Lynn inkább elmondta mindenkinek. Nemtudom melyik a jobb- de én is inkább titkolózom.
Végezetül egy kép: ami az írónő első szexkönyvének borítóján kaphatott helyet. Arra buzdította a nőket eme irományban, hogy hogyan is szerezzenek maguknak örömet a férfi által...nem mondom, hogy most is olvasnia kellene egyeseknek, de attól még lehet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése