Anita Blake olvasásom jelenleg a 7. kötetig tartott- majdnem a fele az egész mizériának. Jót tesz majd nekem, ha kicsit pihentetem, mert kissé már az agyamra ment. Annak idején a Fekete tőr testvériség is pihent, több mint 2 évet, és lám, újult erővel csaptam bele- és milyen jól tettem J na meg Harry Potter első 20 oldala is eggyel többször volt meg, mint a többi, mert annak is pihennie kellett, hogy beüssön a krach J
Szóval az Égő áldozatokig jutottam.
Ebben a könyvben van minden. Rájön Anita, hogy hogyan lehet méltó utód, szerető, és hogy hogyan kezelje a kapcsolatait az alakváltókkal, és a vámpírok köreivel.
Idegesített, hogy a
bűnténnyel nem is tudott foglalkozni, hiszen ez a fajta krimi szál – nekem a lényegek egyikét jelenti. Nem kelt már Anita halottakat munkájából adódóan, a rendőrséghez meg már csak az ő kihallgatásai miatt van köze.
Az első könyvekhez képest rendesen kifordult magából az egész sorozat, jóval több a gusztustalan, perverz, mágikus erotika, néhol komolyan már tele volt a hócipőm, hogy ezek mindenből ezt hozzák ki. És, hogy még nagyobb megbotránkoztatást keltsen, nem a horror felé, hanem a gusztustalan, gyomorforgató dolgok felé evickéltünk.
Bár nagy dolgok történtek a könyvben, amik nagy hatással lesznek a továbbiakra, meghagyom másnak.
Nekem, így egyszerre elég ennyi. Majd máskor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése