Kedves Emberek, akik kíváncsiak vagytok a Funtineli
boszorkányra!
A Funtineli boszorkányban érdekes gyerekkora volt. Egy emberel - aki azt mondta, hogy az apja-
költözött az Urszuba, a víz mellé faházat épített, csapdákat rakott a hegyoldalba,
és élte mindennapjait. Aztán az ember, egyszer nem jött haza. Elvitték, mert
lecsapott egy embert. Így az urszubeli szőkeség egyedül maradt. Várta az
embert, közben boldogult. Kapott segítséget is, pedig nem kért. Megismerkedett
kedves és csöppet sem kedves emberekkel. Duplázta vagyonát, és szépen nőtt. Majd
beütött a krach egy cigányasszony személyében.
Majd a Komárnyikra költözött, felnőtt, és igenis,
boszorkánykodott. Majd történt mindenféle, amit ha most ide leírnék, spoiler
felirattal kellene írnom.
Tehát, nagyon tetszett. A tájleírás, a szereplők és a
történet. Nem maradtam tőle csöndben, de izgultam, hogy mi és hogyan történik
Tipikus lányregény, csak épp nem szőke a herceg, és nincs happy end sem.
De azt hiszem, egy időre már befejeztem Wass Alberttel az
ismerkedést. Elolvastam ezt a meséjét, és sokkal job volt, mint amire vártam,
ám ezzel annyira magasra tette a lécet, hogy nem kísérlem meg a léc mozgatását.
Amennyiben más is vállalkozna a könnyen elolvasható 3
kötetre, csak nyugodtan!
(Milán elakadt a 2. kötet elején. Lassan, de biztosan halad.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése