Isten teremtményei- Chevalier

Chevaliertől már olvastam a Lány gyöngy fülbevalóval-t.

És most ezt a könyvet.

Kezdem az előbbivel. Már az első pár oldalban megragadott. Lehet, hogy csak a miatt, mert ismertem a festményt, láttam a filmet, és annyira egyszerűen fogalmazott, hogy a szemem csak úgy szántotta a sorokat. Gondoltam, ez az írónő tud valamit… miért is ne legyek kíváncsi a többi könyvére. Aztán, amikor is nagy duhajkodást csaptam a könyvtárban, akkor, ez a könyv is a kezembe került, a könyvtárosnő nagy csodálkozására, hogy, hogy is lehet az, hogy ő nem is tudta, hogy ez a könyv megvan nekik, és ugyan vigyem már el, és aztán mondjam el, milyen volt,mert őneki még annyi mindent kellene olvasnia (ismerős?)

Szóval, Isten teremtményei!

A történet sok -sok évet ölel át. A helyszín Anglia egyik sziklás tengerpartja, ahol is a kisvárosba érkezők örömmel keresnek megkövült kincseket, és ha nem találnak, hát vesznek, mert egyes családoknak ez a kenyérkeresetük. (Támogatjuk a helyi gazdaságot!)

A történet két nőről szól, akik barátkoznak, összevesznek, és amúgy a kövületeken kívül semmi közös nincs bennük. Az egyikük munkáslány, a másikuk lehet, hogy elszegényedett vénkisasszony, de attól még jóval pénzesebb, mint a másik. Az egyik soha nem is tudott, a másik meg csak elfogadta, hogy nem is fog feleség lenni. Az egyikük csak gyűjtögeti, kedvtelésből a köveket, a másikuk meg történelmi leletekre tesz szert, és ezzel megalapozza a saját jövőjét, mely ez addig eléggé kétséges és szűkös volt.

Most is valóságos személyről olvastam kitalált történetet, mert a megtalált leletek valósak, a két hölgy személye is létezett, és ha nem is ilyen viharos volt a kapcsolatuk, akkor is volt némi közük egymáshoz.

Hogy úgy összességében, hogyan is tetszett. Bevallom, eleinte lassan haladta, mert nem kötött le. Aztán amikor már az

érzelmek is a képbe kerültek, akkor már a történet is színesebb lett, és így mondhatom ezt a könyvre, hogy egy erős 4-es.

Sajnos, míg a Leány gyöngy…- a kedvenc kategória, ez a történet nem kerül fel a polcomra. Ellenben mindettől függetlenül remek korrajz (a nők nem mászkálhatnak egyedül a nagyváros utcáján, mert a végén még lotyónak tűnnek, vagy a mindent elsöprő udvariasság nemcsak a férfi-nő, hanem a nő-nő kapcsolatban is), érdekes tudományos kérdések (Istennek hány napja volt a Föld megteremtésére,és ha mér teremtett, miért hagyta kihalni a világ egyes részeit) és latin nevekből továbbképzés (plesiosaurus, ichthysaurus,verteberri vagy ammonita) található benne.

"Néha megfeledkezem arról, hogy mások csak halott csontokat látnak a kövületekben. Valóban azok, én azonban inkább úgy tekintek rájuk, mint remekművekre, amelyek egy régmúlt világra emlékeztetnek bennünket."