Ebben a könyvben Anitát nem hívják bűntényhez. Nem kéri az első lapokon a segítségét a rendőrség, nem kell dolgoznia, nem kell felkeltenie senkit sem a sírjából, hogy beszámoljon valami érdekes dologról.
"Holnapra a nevem rajta lesz valakinek a listáján. „Teendők: tisztítóból ruhákat elhozni, bevásárolni, megölni Anita Blake-et."
Itt épp úgy kezdődik a könyv, hogy egy gusztustalan nyálkás vámpír, akiknek napról napra több és több testfelületét borítja valami igazán gusztustalan rothadó, bűzlő felettébb ijesztő zselészerű dolog… na, szóval Sabin kér segítséget. És ő hogy is kerül ide? – Hát J.C. Nagyon kis kedves városmester.
Aztán Anita fejére vadásznak, és ez hogy is derülne ki? – hát Edwardot bérlik fel,… tipikus szappanopera. Mindenki ismer mindenkit, mindenki izél mindenkivel, és senki sem olyan patyolat tiszta, mint mutatja magát.
Ez a rész- szám szerint: 6. könyv, igazán nagy fordulópont.
Csak a teljesség kedvéért: Megtörnek varázslatok, újak alakulnak, mindenki más lesz, némi forróság és soft (?) pornó, és miegymás.
Bűntény- igazából csak egy, és az sem olyan, hű de nagy (pedig mekkora), hogy sokat akarjon vele foglalkozni az írónő.
"Még hogy oltár elé vezessenek? Engem? Akinek az élete egy okkult szappanopera és egy akciófilm keveréke? Mintha a Kriptamesék találkozna a Rambo sokadik folytatásával a boncasztalon."
Az előző részhez képest igenis jó volt, néhol kicsit FTT-es, de amúgy nem volt annyira vészes. Még mindig a 2. és a 3. rész volt a legjobb, és az 1. és az 5. a
legrosszabb.
Már kikölcsönözve a következő J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése