Rém hangosan és irtó közel

Kezdem, előröl:

A könyv hátulján a kedvcsináló egy idézet. A könyvből. Aztán a fülszövegben megtudható, hogy vajon miről is fog szólni a könyv. Na, nem arról szólt.

"Szóval, ami egészen elképesztő, hogy azt olvastam a National Geographicban, hogy napjainkban több ember él, mint amennyi az emberiség egész történelme folyamán meghalt. Vagyis ha mindenki egy időben akarná eljátszani Hamletet,

nem tudná, mert nem állna rendelkezésre elegendő koponya!"

A fülszövegben leírják, hogy mi a helyzet egyik főhősünkkel Oskarral, hogy elvesztette az apját, hol, mikor, hogy mivel is foglalkozik Oskar, hány éves, és milyen kis furcsa dolgai vannak.

A könyv valahol itt kezdődik, aztán úgy merülünk bele egy történetbe, hogy egy kulcs sorsával párhuzamosan olvashatunk egy pár történetéről, akik mindketten sajátos módon leírják, hogy, hogy is látják a saját életüket.

És aztán a végén mindenre fény kerül, megszűnnek a rejtélyek, a talányok, minden a helyére kerül. Aminek így is kell lennie.

A fülszövegben azt írják, Oskar életét fogom olvasni. A könyvben

azonban, inkább szívesen olvastam Thomasról, a kulcs keresése szinte mellékszál lett. Nagyon tetszett a Hatodik kerület, az Empire State Buildinges rész, és főleg az nagyon tetszett, hogy igenis mindenre lesz magyarázat.

Annyian olvasták már ezt a könyvet. És nagyon jó az értékelése moly szerte. Szimpatikus az író, tetszett a története is, és igenis, szeretnék még tőle olvasni.

Tetszik, hogy szokatlanok a címei, hogy nem mindennapi a történet-, vagyis lehetne az, csakhogy úgy írja meg, hogy nem azt érezteti, hogy egy újabb könyv a szept. 11-ről vagy a II. vh-ról.