""
Eredetileg 4 könyv lenne, de itthon kettőben adták ki. A Nyitott Könyvműhely volt az elkövető, és én rettentő jutányos akció keretén belül jutottam hozzá, és immáron az egész a magaménak mondható.
Film és könyvek egyaránt.
A történetet Marji Satrapi szemszögéből élhetjük át. ő rajzolta, ő írta, és az ő élete. Az első könyv teljes egésze, a 2. könyv kb. fele játszódik Iránban. Olyannak látjuk az országot, ahogy egy nemzeti öntudattól fűtött 10 éves, majd 20 éves ember látja. A háborút, az életet és a mindennapokat.
"– Az oroszok nem olyanok, mint mi…
– Vagyis? Nincs fejük?
– Inkább szívük nincs!
"A film és a könyvek között van némi eltérés. Persze nem a tényekben, hanem csak a történések leírásában. Például a filmben jó párszor viccesre veszik, a figurát- jókat lehet nevetgélni a kicsi Marjin. Aztán a filmben pár dolog a felnőtt életből kimaradt, összevonódott, vagy csak nincs is megemlítve (utána olvastam, és megindokolják, hogy mivel egy visszaemlékezéses szituációt teremtenek a filmben, így csak a lényegesebb dolgokat vitték vászonra).
Monumentális Momentumok:
Filmben: Punk is not ded- kazettavásárlás, vagy amikor mutogatják egymásnak az iskolában, hogy kinek milyen zenéje van (Abba- fúj, Bee Gees- Jee!). –vagy amikor énekli az Eye of the tigert és az első nagy párkapcsolat ábrázolása, szakítás előtt és után- annyira jellemző, hogy a fiú kinézete hogy is változik.
Könyvben: Istennel való beszélgetés vagy a kendő bevezetése.
"- Na, már nem akarsz próféta lenni?
- Beszéljünk valami másról, jó?
- És szerinted tényleg Marxhoz hasonlítok?
- Mondtam már, hogy beszéljünk valami másról!
- Holnap szép időnk lesz."
Na meg óriási beszólások, elgondolkodtató dolgok, és mindenekelőtt döbbenetes tények.
Olyan számok repkednek a könyvekben, amik megérnek egy imát. Hogy mennyien haltak meg és miért, hogy hogyan viselkednek a nőkkel, vagy, hogy egyáltalán ezek ellenére még honnan volt az embereknek ereje kijátszani a hatalmat, és élni a viszonylag normális életüket.
És hogy miért van rám ekkora hatással a történet. Azért, mert az önnállósága, az életútja vagy maga a történelme megrendít. Nemtudom. Vagy mert én is ugyanígy éneklek hamisan (gyantázás közben)?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése