Miért ez a címe. Az x történet közül csak egyben van szó egy szellemíró adott életére. Legalább most már biztosan tudom a szó jelentését.
Az első részt a szektatag életét, nem értettem...értem én, hogy elvakult és várja a főnöke utasítását, de nem tiszta, hogy mire készül.
A lemezboltos fiút szerettem. Nagyon kis aranyos volt, ahogy szerelmes lett. Olyan kis romlatlanok..
Aztán a bankos pacák, itt már legalább volt visszautalás (fiatalokat lát a reptéren).Ő mint később kiderül csődbe viszi a céget, mert pénzt mos benne, és a házasságát is elrontja-már nem is tudja kijavítani...soha... Tetszett a szellemgyerekes rész. Ha tényleg van ilyen...úúú az kemény lehet. Bár az nem volt teljesen tiszta, hogy vajon ez a gyerek azért volt-e ott, mert a bejárónő tényleg angyalcsinálóhoz ment-e.
Volt Ezután a Fával beszélgető Szent hegyen lakó néni. ez abszolút kedvenc. !!! (szar világ lehetett azokban az időkben)- állandóan cserlődő ideálok, amiknek meg kell felelni, rombolás a múlt eltűntetése miatt, de a fejlesztés elmarad- remélem itthon nem ez lesz-, aztán az abszolút happy end:látja a lányát, és az unokáját- ennyi ajándékot csak tényleg az kaphat, aki megérdemli, hogy jó is történjen végre vele.
Mongóliában bolyongó lélek: keresi a létének miértjét, azt hiszi, hogy a mongol népmesékben meg is találja- egy gonosztevőt jól elküld Koppenhágába, van némi kavarc, amikor szálldos egyik emberből a másikba, de a végén végre hazatalál. Visszautalások: ő a Fa
Aztán talán a képrabló jön...A Koppenhágába küldött gonosztevő bekerül a képbe, a nő lakásában lakik, amíg el nem lopják a "Bűnbeeső"képet az Ermitrázsból...
Szellemíró Angliában, aki a bankár (akinek szellemgyerek lakik a lakásában) ex felesége mellett ébred. Aztán miután egy napját végignézzük valószínűleg végleg célbaér.
Van még egy vak férjjel rendelkező Ír nő, aki a fizika nagyágyúja, és üldözi a CIA vagy melyik is...kiáll a szigete mellette, de a végén bizony kénytelen az Államok szolgálatába állni.
ezek után már túl sok érdekesség számomra nem jön. Mert van még a rádiós műsorvezető kálváriája- aki valószínűleg a Teremtővel szélget, és előre mutat, hogy a merényletek bizony nemsokára elindulak Keleten- lsd. 1. fejezet. Aztán nagyjából mindenki összefut valamilyen formában a mertóban...
Szerintem: nekem kusza volt. Külön külön megvannak a kedvenc részeim, kedvenc szereplőim, történeteim. De egészben egyelőre nemtudom értékelni. Talán, ha sok év múlva újraolvasom, mert zavar, hogy nincs mindenhol meg a kapocs... De, elolvastam!!!! (és büszke vagyok rá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése