Már egy jó ideje a jobb kezem mutatóujján van egy szemöly. Alattomos egy figura. Gyógyszeres kezelés nélkül megannyiszor sikerült már vérzésig megkeseríteni életét, de még mindig ott van...tudom, hogy egyszerűbb lenne, ha vennék egy duofilt vagy mit a patikában, de erre lusta vagyok. És nem is hiszek benne. Ez csak tüneti kezelés lenne. Már hányszor sikerült porig rombolnom, és mégis visszatért halottaiból.
Mígnem: rávilágított a Mitchell regény- szellemírók egyik fejezete a valóságra. mert amint a fizkus nagyágyú elhatározta magáát- feloldotta magából azt a feszültséget, ami teremtette többek között a szemölcsöt (neki is a kezén volt...). És a fia a történet végén rámutatott a tényre, miszerint a szemölcs szőrén-szálán eltűnt...
Tehát, még gyötröm, amikor olyanom van, de a whole-ness érzés elérése érdekében, a lelkemben lezajló háború és kietlenség megoldása esetén - remélem- búcsút veszünk egymástól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése