a zene és a mekdonálc

Hogy hogyan is Tellnek azok a bizonyos napok, amikor a főpénztáros munkakörben keresem a kenyerem.

Hát itt most elmondom néktek...


Megcsinálom a dolgom, hallgatom a munkatársakat, bejön 1-2 ismerős akikkel a vendégtérben megosztom világ megváltó terveim, amíg ők esznek, vagy nekem nincs dolgom.

Most, beteg voltam- már egész jól vagyok- a mentális problémákat itt nem említeném...-


Szóval, orrfújás, piros orr, karikás szem, karcos hang és bedugult fül...előttem gőzölgő epres tea, vagy Neocitran, egy adag papírzsepi, és mentolos rágó...

És amikor a munkanapom utolsó negyede elérkezik- az éjszakás műszakvezető- behozza az életet, és a fényt..az alagút végén :)

A tegnapi nap folyamán zenei mentorom Gábor jött, látott, és zenélt.

Hozta a kis pendriveját, és ízelítőt adott nekünk a mai underground és populáris tehetség kutatók világából.
Kezdtünk egy kis Quimbyvel, közbeékelve némi Kiscsillag és Kispál ésa Borz.
MAjd Matt Cardle. Emberek!


Eszméletlenül jól nyomja a fiú. A keményebb stílus nem a műfaja, de az érzelgős, szenvelgős, nyálas hang rezegtetős csajozós szerelmetes ... dalokban maga a tökéletesség.


Énekel duettet

Rijanna- val és,

elénekli a

Baby one more timeot Britneytől.

Szóval a fiú, 27 éves, megnyerte az angliai X-es tehetség varázsló műsort, állítólag szerelmes Kájli Minóg hugába, és szerintem jól énekel. Olyan James Bluntos.

Persze könnyen lehet, hogy hamar rá tud unni az ember- végülis a fejhangon való éneklést nem lehet hosszú ideig elviselni.