2011. április 17., vasárnap

A kárhozottak cirkusza: Anita Blake 3.


Azt kell, hogy mondjam, fogalmam sincs, hogy mi ütött belém. Kezdem annyira megszeretni ezt a sorozatot - de komolyan- hogy szinte már csodálkozom is magamon.

– Mit akarsz John, mit tegyek? Törjön rám a sikítófrász? Attól a halottak nem támadnak fel, csak én leszek tőle pokoli ideges.
Burke felsóhajtott.
– Bár érnél annyit, mint a csomagolásod!
Visszatettem a pisztolyom a vállamon lévő tokba, majd mosolyogva így szóltam Johnhoz:
– Kapd be!
Igen, igen. Ez az a bizonyos két szó."

Adott a nő: Anita Blake, aki annyira szabad szájú - minél fáradtabb annál csúnyább szavakat használ (milyen ismerős), és nem mellesleg alacsony, törékeny, és ettől függetlenül mindig harcol valakivel, vagy valamivel. Vagy egyszerre többel is. Mert szokott. Legyen szó saját magáról (melyik pasival mit, miért és mikor), a város vámpíruráról (legyen az akárki az adott könyvben), vagy legyen az valami különleges teremtmény, zombi, lamia, vagy farkasember.

Szóval ebben a részben újfent érdekes dolgok történnek. Címszavakban: Richard- biológiatanár, lamia, erős vámpírok- nagyon, vesszőfutás, halott keltés, egy cirkusz és egy hatalmas cirkusz.

Jean- C. köszöni, jól van. és mindenki boldog.

Észrevételeim:

– Mi a méreted?
Ez a kérdés nagyon személyesnek tűnt olyasvalakitől, aki még csak meg se csókolt.
– Hetes – közöltem.
– Én kisebbnek tippeltelek volna.
– A hatoshoz túl erős vagyok mellben – válaszoltam –, hat és felest pedig nem csinálnak.
– Éljen az erős mell.

– Kuss.

1.Az írónő cirkusznak nevezi a szórakoztatóegységet, mely az én képzeletemben egy annál hatalmas, szinte mini - vidámpark jellegű erődítmény.

2A férfiak mellbimbói annyira érdekesek, hogy ezt többször le is kell írni.

3.Minden jó pasinak hosszabb göndör fürtjei vannak, meg alabástrom mellkasuk.

4. Edward igenis vicces. Követ, hallgatózik, aztán ment, majd a legnagyobb csata közepén berobban ifjú titánunkkal Charlie angyalait utánozva, majd Rambo-szerű géppisztolyozással derít engem jobb kedvre.

5. Miután szemléletesen leírták, hogy milyen, amikor egy ember gerincét is széjjelszakítják, szétmarcangolják a mellkast és a szívet, igazán jólesik ebédelni. Legalábbis a sok vér, nem zavar abban, hogy könnyebben el lehessen vonatkoztatni.

6. Beleette magát a sorozat a szívembe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése